2020.06.01 Hétfő
Nyelvválasztás angol nyelv német nyelv
Keresés gomb
Az oldal NVDA felolvasó szoftverrel tesztelve.
kezdőlap Mosonmagyaróvár város Információs portál
Képvetítés fotóKépvetítés fotó

Hírek

Tájékoztató veszélyhelyzettel kapcsolatos helyi adózási könnyítésekről

 

Tájékoztató a veszélyhelyzettel kapcsolatos gazdasági hatások mérséklése érdekében hozott helyi adózási könnyítésekről

 

A Kormány 2020. április 22-én – a 140/2020. (IV.22.) Kormányrendeletében - újabb rendelkezéseket hozott a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben, mely az eddigi szabályok enyhítésére tartalmaznak a hatályos rendelkezésektől eltérő szabályokat, hogy mérsékeljék a vállalkozások terheit. Tájékoztatónkban a legújabb – helyi iparűzési adókötelezettségeket érintő - szabályozásokat foglaltuk össze.

 

Tájékoztatónkban kitérünk az eredeti rendelkezések szabályaira, illetőleg az attól eltérő rendkívüli módosításokra:

 

A helyi iparűzési adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés

 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) II. fejezetének „A” alfejezete, 1/a) pontja értelmében az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell az adóbevallást benyújtani, valamint a 3. melléklet II. fejezetének „A” alfejezete 1/c) pontja szerint a megfizetett adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza.
Vagyis a nem eltérő üzleti éves adózók esetében május 31. napjáig kell bevallást tenni a 2019. adóévről, és eddig az időpontig kell az adókülönbözetet megfizetni.

 

Az Art. 52. § értelmében soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a természetes személyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

a) a Számv. tv. VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,

b) az adózó a Tao tv. szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,

c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó Tao tv. szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,

d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,

e) az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény),

f) az adózó üzletvezetés helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a Tao tv. vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik,

g) az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a társasági jog egyes változásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül.

 

(2) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról - az általános forgalmi adó kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv. tv.-ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, az (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell benyújtani.

 

Új határidő: szeptember 30.

 

A 2020. április 21-én megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet értelmében a fenti rendelkezésektől eltérően a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségnek és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségnek, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségnek 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni.

 

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az adóbevallási kötelezettség elhalasztása, mint könnyítés csak lehetőség, a vállalkozó döntése, él-e ezzel a lehetőséggel.

 

Nyilván ezen döntést alaposan mérlegelni kell, és számba venni azokat a szempontokat, melyek alapján a bevallás elhalasztása mindenképpen nélkülözhetetlen (például: a bevallás a járvány miatti korlátozások vagy betegség miatt nem készület el határidőre vagy a vállalkozás mérlegeli a tevékenység folytatásának esélyeit, vagy a piaci hatások jelenleg kedvezőtlenül alakulnak). Mérlegelni kell, hogy a határidő halasztásával jobb helyzetbe kerül-e a vállalkozás, ha a bevallást és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket elhalasztja, hiszen ez az elszámolás a 2019. adóévről készül és nem a jelen helyzetet tükrözi.

 

Bizonyára sok vállalkozás nehéz pénzügyi helyzetbe kerül a következő időszakban. Ebből következően leginkább a pénzügyi válság várható hatását szükséges mérlegelni. Amennyiben úgy ítélhető meg, hogy a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzete jelenleg még stabilnak tekinthető, úgy célszerűnek tűnik a beszámolási és bevallási kötelezettség eredeti határidőre (2020. május 31.) való teljesítése. A veszélyhelyzettel kialakult kedvezőtlen gazdasági események enyhítésére fizetési kedvezmények, adóelőleg-módosítások jelenthetnek majd megoldást.

 

Ezért azt kérjük, hogy azon vállalkozók, akik a 2019. évi helyi iparűzési adóbevallásukat elkészítették vagy a halasztással sem kerülnének előnyösebb helyzetbe, küldjék be azt az eredeti határidőben, vagyis május 31. napjáig önkormányzati adóhatóságunkhoz.

 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 41. § (1) bekezdése értelmében a vállalkozónak (kivétel ez alól: előtársaság, jogelőd nélkül kezdő vagy megszűnő vállalkozó) a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként – adóelőleget kell fizetnie, melyet a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallania.

 

Az előlegfizetési időszak megállapításához az adóévből kell kiindulni. Ez általánosságban

 

január 1. és december 31.

 

közötti időszakot takarja. Kivételt képeznek persze:

- az eltérő üzleti évet választó adóalanyok (nekik nem december 31-én van a fordulónapjuk, de az adóévük szintén 12 hónap), illetve

- a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozók (nekik töredék év lesz az első, tehát az adóévük a tevékenység kezdésének évében kevesebb, mint 12 hónap).

 

Az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak, vagyis

július 1. napjától a következő adóév június 30. napjáig terjedő időszak.

Az erre az időszakra jutó

I.      előlegrészlet fizetési határideje: adóév szeptember 15-e

II.     előlegrészlet fizetési határideje: következő adóév március 15-e.

Természetesen ezek a dátumok kizárólag a 12 hónapnál nem rövidebb és nem eltérő üzleti éves adóalanyokra igazak, mivel őket érinti leginkább a veszélyhelyzettel kapcsolatos enyhítés.

 

Az új Kormányrendelkezés értelmében nemcsak az adóbevallást, hanem a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettséget is halasztani lehet szeptember 30-ig.

 

Ám abban az esetben, ha az adózó helyi iparűzési adóbevallását a 2020. évi első részlet esedékessége napjáig (normál üzleti év esetén szeptember 15-ig) – a fenti könnyítő szabályok lehetőségével élve – nem teljesítette, előlegfizetéskor az előző, korábban bevallott adóelőleg-részlet összegét kell megfizetnie! Vagyis a szeptember 15-ei adóelőleg-fizetési kötelezettség elhalasztására a Kormányrendelet tehát nem ad lehetőséget, a jogszabály csupán az adóelőlegek összegének meghatározására hozott külön szabályokat.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendelet nem az eddigi május 31-ei bevallási és befizetési határidőt módosítja szeptember 30-ára, hanem lehetőséget ad arra, hogy az adózók ezen kötelezettségeiknek szeptember 30-ig tegyenek eleget.

 

A Kormányrendelet szintén nem tartalmaz arra vonatkozólag előírást, hogy akik szeptember 30-ig tesznek eleget adóbevallási kötelezettségüknek, azok esetében az éves adókülönbözet befizetése, illetve visszaigénylése a bevallás benyújtásával egy időben válna esedékessé! Amennyiben az adóév során megfizetett adóelőleg magasabb volt a tényleges adókötelezettségnél, ezen különbözetet (túlfizetést) az adózó továbbra is főszabály szerint május 31-étől jogosult visszaigényelni. Nyilván ameddig az adózó nem nyújtja be az adóbevallását, a különbözet összegét sem tudja visszaigényelni. Amennyiben egy vállalkozásnak likviditási szempontból szüksége van az éves adóbevallás alapján visszaigényelhető pénzösszegre, nem késlekedhet a bevallás elkészítésével.

 

Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben a válságos időszakban helyi önkormányzatok is - a különböző megszorítások és megvonások drasztikus emelkedése miatt - finanszírozási problémákba ütközhetnek, ezért a jövőben kiemelt fontosságként kezeli a túlfizetések visszatérítésének és a bevallások jogszerű elkészítésének ellenőrzését.

 

Adóigazgatási szabályok

 

Az Art. 156. §-a, valamint 198. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén eddig is lehetőség volt fizetési könnyítés engedélyezésére. Az önkormányzati adóhatóság a fizetési kedvezményeken keresztül lehetőséget biztosított azon adózók részére, akik/amelyek az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által véglegessé vált határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem, vagy csak részben tudták teljesíteni.

 

Ez a fizetési kedvezmény lehet:

  • fizetési halasztás, amikor az eredeti esedékesség helyett egy későbbi időpontban kerül megfizetésre a kötelezettség;
  • automatikus részletfizetés vagy részletfizetés, amikor a fizetési kötelezettség meghatározott ütem szerinti részletekben került kiegyenlítésre, valamint
  • adómérséklés, illetőleg elengedés, amikor egy esedékessé vált fizetési kötelezettség méltányosságból részben vagy teljes egészében elengedésre kerül.

 

Új fizetési kedvezmények

 

A koronavírus-járvány miatt bajba jutottak újabb, speciális, ráadásul ingyenes fizetéskönnyítést vehetnek igénybe. Az újfajta kedvezmény kérelemre indul, amelyet a hatóság 15 napon belül bírál el. A kérelem mindenkinek - még a cégeknek - is illetékmentes, és legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napon nyújtható be. Az igénybevételhez elegendő, ha a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

 

A fizetési halasztás, a részletfizetés engedélyezése és az automatikus részletfizetési kedvezményen túl az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.

 

Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.

 

Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető! A fennmaradó összegre a pótlékmentes fizetési halasztás és részletfizetés viszont már nem engedélyezhető. A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be. Az adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje pedig ugyancsak tizenöt nap.

 

Tájékoztató megtekintése  pdf formátumban:  Letöltés

Vissza